Mi álljon a keresetlevélben?
A válást a válókereset benyújtása indítja el. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a két fél személyi adatait, meg kell jelölni, hogy ki a felperes (vagyis ki kezdeményezi a válást) és ki az alperes: még a közös megegyezéssel elválóknak is választaniuk kell a szerepek között. Meg kell nevezni az eljáró bíróságot, a feleket képviselő személyeket, az érvényesíteni kívánt jogot, valamint az adott bíróság hatáskörét és illetékességét. A keresetlevél legfontosabb eleme a határozott kérelem: részletezni kell, hogy konkrétan mit akarunk elérni. A válókereset speciális részét alkotják a házasság megkötésére és a házasságból származó gyermekek születésére vonatkozó adatok. A keresetlevélhez az adatokat igazoló okiratok másolatát is mellékelni kell, kivéve, ha azok személyi igazolvánnyal is igazolhatók. (Keresetlevél-mintát itt találsz: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/dokumentumok)
TALÁLJ PARTNERT NÁLUNK
NEMRÉG INDULT TÁRSKERESŐ, de egyre jobb
CSALÁDIAS, HANGULATOS, ELLENŐRZÖTT
Társtaláló regisztráció itt:
Hova forduljunk, ha nem jutunk dűlőre, de a hosszas pereskedéstől is vonakodunk?
Erre találták ki a mediátori szolgáltatást, a peren kívüli asszisztált konfliktuskezelést. Sok ügyvédi irodában kínálnak ilyet, de önálló vállalkozások is foglalkoznak vele. A mediátor tulajdonképpen hivatalos békítő-közbenjáró. Segít kívülről nézni az ügyet, képes lehántani az ellentétekről az indulat mázát, ugyanakkor a jogi környezettel is tisztában van. Néha ezek a beszélgetések olyan jól sikerülnek, hogy párterápiába fordulnak át, és akár a házasság is megmenekül.
Mi a menete egy válásnak?
A felperes benyújtja a válókeresetet, majd értesítik az alperest a bontóper megindításáról. A bíróság az első tárgyaláson meghallgatja a házastársakat és megpróbálja kibékíteni őket. Amennyiben a békítés eredményes, a bíróság értelemszerűen megszünteti a pert. Ha az első tárgyaláson nem sikerül megbékélni egymással, a bíróság elhalasztja a tárgyalást. Még ekkor is lehet visszakozni: ha a felek három hónapon belül nem kérik írásban az eljárás folytatását, a procedúra abbamarad. Az eljárás folytatását az alperes és a felperes egyaránt kérheti. Abontóper során rendelkezni kell a házastársak vagyonának felosztásáról, a gyermekek szülői felügyeletéről és egyéb szükséges kérdésekről. A közös megegyezéses válások a legrövidebb lefolyásúak: ha nincs a házasságból származó közös gyermek, akkor az első tárgyaláson a bíró végzésbe foglalja az egyezséget és kimondja a válást. Ugyanez történik, ha a házastársak már három éve bizonyítottan különélnek egymástól. Ha a párnak van közös gyermeke, de közös megegyezéssel válnak, a második tárgyaláson az egyezség végzésbe foglalásával mondják ki a házasság felbontását. Tényállásos bontáskor azonban lehetetlen ilyen rövid idő alatt feltárni a házasság felbomlásához vezető okokat és rendezni a vagyonmegosztást, illetve a gyermekelhelyezést.
Válókereset beadása
A válókereset az az irat, amellyel a válóper megindítható. Ezt a bírósághoz kell benyújtani.
A házasság felbontása iránti keresetet 3 példányban kell benyújtani, le kell róni postán megvásárolható illetékbélyegben a 30.000 forint (figyelem: ez változhat!) illetéket, vagy erre nézve költségmentességet kell kérni.A keresetlevélben a következőket lehet kérni:
- a házasság felbontását
- a gyermek(ek) elhelyezését
- gyermektartásdíjat (havi fix összeg, vagy a fizetés meghatározott százaléka, avagy ezek kombinációja)
- a gyermek(ek) és a különélő szülő közötti kapcsolattartás idejének és módjának szabályozását (láthatás)
- egyéb vagyoni igényeket (ingó és ingatlanvagyon megosztását, lakáshasználat szabályozását, házastársi tartást).
A keresetlevélhez csatolni kell - a házassági anyakönyvi kivonatot
- a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolatát
- Ha Ön a közös lakással kapcsolatban is döntést kér, csatolni kell a bérleti szerződést vagy a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát. Ha a tartásdíjban nincs megállapodás, akkor csatolni kell a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozó igazolásokat (például munkabér, hitelek, rezsi). Ha Ön és a társa nem tudnak az ingóságokban egyszerű holmikban megegyezni, készíteni kell egy ingó vagyonleltárat is. Ebben azt kell felsorolni, hogy mely ingóságok melyik félhez kerülnek és mekkora az értékük.
- 30.000 forint illetéket, vagy költségmentességi igazolásokat
Az első tárgyalás
Ezen a felperesnek mindenképpen meg kell jelennie személyesen. Az első tárgyaláson a bíróság elsődleges feladata meghallgatni a házasfeleket, illetve megpróbálni kibékíteni őket. Ha legalább a felperes továbbra is fenntartja a válási szándékát, a bíróság elhalasztja a tárgyalást.
Ezután a feleknek három hónapja van arra, hogy írásban kérjék az eljárás folytatását. Ha ezt nem teszik meg, a bíróság automatikusan megszünteti az eljárást, mivel úgy veszi, hogy mégis kibékültek időközben.
Az első tárgyaláson is befejeződhet a válóper, ha a felek kibékülnek. Befejeződhet akkor is, ha a békítés nem vezetett eredményre, és a felek közös megegyezéssel szeretnének válni és valamennyi, a jogszabály által előírt járulékos kérdésben megegyeztek, vagy abban az esetben is befejeződhet az első tárgyaláson a per, ha a házasságból közös kiskorú gyermek nem született.
A bíróság egyébként nemcsak ekkor, hanem a per bármely szakaszában megkísérelheti kibékíteni a házastársakat.
A halasztási időszak
Ha az első tárgyaláson a házaspár nem békül ki, a bíróság a tárgyalást elhalasztja. Ezután a feleknek három hónapja van arra, hogy írásban kérjék az eljárás folytatását.
A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be .
Ha a házaspár nem kéri a folytatást, a bíróság automatikusan megszünteti az eljárást, mivel úgy veszi, hogy a házastársak mégis kibékültek időközben.
A 2. és esetlegesen további tárgyalások
A második és az azt követő esetleges tárgyalásokon már a bíróságkonkrétan foglalkozik a részletekkel, belemélyed a vitás kérdésekbe. A bizonyítás felvétele megkezdődik, a bíróság akár hivatalból is bizonyítást rendelhet el. Ebben a szakaszban van lehetőség tanúk meghallgatására is, szakértő kirendelésére.
Ha az adott tárgyalási napon nincs vége a válópernek, a bíróság új határnapot tűz.
Ha a bizonyítási eljárás lezárul, a bíró berekeszti a tárgyalást, kiküldi a jelenlevőket a folyosóra. Visszaszólítás után a bíróság kihirdeti a döntését, amelyet mindenki állva hallgat meg. Ezt követően lehet leülni, amikor is a bíró megindokolja a döntést.
Automatikusan az anyánál helyezik-e el a gyermekeket?Nem automatikusan, de valóban ez a gyakoribb, a megszokott. A gyermek elhelyezéséről elsősorban a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a gyermek fejlődése szempontjából kedvezőbbnek ítélik a feltételeket. Ennek felmérése gyámügyi szakértők, esetenként gyermekpszichológus bevonásával történik.
A gyermekeknek van-e beleszólásuk abba, hogy kinél szeretnének élni?
14 év feletti gyermek elhelyezésére vonatkozó döntést csak az ő egyetértésével lehet meghozni. Ezalól csak akkor van kivétel, ha az általa választott szülőnél bizonyíthatóan veszélyben lenne az egészséges fejlődése.
A tapasztalatok szerint milyen láthatási rend az, amivel mindkét fél elégedett?
Sajnos nincs ilyen varázsrecept. A kapcsolattartás szabályait abíróság az ítéletben rögzíti. Megszokott rend, hogy a különélő szülő minden második hétvégén találkozhat a gyermekével, az iskolai szüneteket, valamint az ünnepeket pedig egymás között megosztják a szülők. Fontos tudni, hogy aházassági bontóper esetén a bíróság a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről és tartásáról akkor is dönt, ha erről nem terjesztettek elő kérelmet a felek.
Az általános gyakorlat szerint mekkora a gyermektartás szokásos mértéke?
A törvény szerint a szülő a saját szükségleteinek rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, amije van, ezért az alacsony kereset nem kifogás a gyermektartás ellen. Ha nem sikerül a szülőknek megegyezniük, a tartásdíj összegéről a bíróság dönt, figyelembe véve a gyermek szükségleteit, a szülők jövedelmi és vagyoni viszonyait, illetve azt, hogy agyermeknek van-e saját jövedelme. A tartásdíj mértéke ezek alapján ajövedelem 15-25%-a lehet - de nem haladhatja meg az 50%-át. A bíróság azonban nem mindig ismeri a valós anyagi viszonyokat, hiszen az igazolt jövedelem és a tényleges bevétel eltérhet egymástól. A bíróság mérlegel, és vitás esetben úgy dönt, hogy a nagyobb teherbírású szülő vállaljon nagyobb részt a gyermektartásból.
Mi számít közös és mi különvagyonnak?
A házasság megkötésével nemcsak életközösség, hanem vagyonközösség is létrejön, és ez addig tart, ameddig maga a házasság. A férj és feleség közös vagyona mindaz, amit a házasság ideje alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek. Közös vagyon továbbá a külön vagyonnak az a haszna is, amely a házasság alatt keletkezett. Különvagyonnak számít az a rész, ami a házasságkötéskor megvolt; amit a házasság fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott a házastárs; a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy, illetve az a vagyon, amit a különvagyon eladásából szerzett a házastárs. Figyelem: a különvagyon részét képező, mindennapi életvitelt szolgáló tárgyak tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válnak!
Vagyonmegosztásnál érdemes előzetesen tájékozódni arról, hogy érinteni fogja-e valamelyik felet a vagyonszerzési illeték kötelezettsége: erre ugyanis bonyolult szabályok vonatkoznak.
Mi történik, ha valaki nem jelenik meg a válóperes tárgyaláson?
Ha a felperes (aki a házasság felbontását kérelmezte) nem jelenik meg az első tárgyaláson, akkor a bíróság megszünteti apert. Tegyük fel, hogy a folytatólagos tárgyalást mulasztja el valamelyik házastárs: a bíróság a tárgyalást a jelenlévő ellenfél (alperes), illetve a távol levő felperes előzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, ezek hiányában új tárgyalási napot tűz ki.